Először is, senki ne izguljon, nincsen semmi bajom. Azt hallottam, hogy a tévé már úgy mondta be, hogy kórházba kerültem. Nem, nem, csak egy gyors rutinvizsgálat volt a Balesti Intézetben. Közepes mértékű orrvérzés, ennyit szenvedtem el, a röntgen nem mutatott semmi bajt. Csak indulnak a városi legendák.
A sztori persze ettől igaz, hogy a Rákóczi téri piac előtt fizikailag megtámadták az olimpiai aláírásgyűjtő standot, konkrétan engem. Egy nagyobb darab ember volt, de hát én is megütöm a száz kilót, így nem biztos, hogy egy sport jellegű küzdelemben én húzom a rövidebbet, de ugye közéleti aktivista nem üt vissza, az agresszió nem része a repertoárnak. Ahogy hallottam, az úr aztán az őt épp a kapitányságra szállító rendőröknek is nekitámadt (hivatalos személy elleni erőszak), de így legalább hosszabb időre biztos helyre kerül.
A dolognak a legszebb része, hogy amikor megtörtént a dolog, egy öregúr jött oda hozzánk segíteni, aki nem is támogatja az olimpiai aláírásgyűjtést, de az agressziót még kevésbé, és elviseli, ha az alkotmányos jogainkat gyakoroljuk. Köszönjük!
A tettes nem viselkedett úriemberként az öregúrral sem, de verekedésig nem fajult az a történet. Erről a részről már videót is készítettem, amelyet átadtam a rendőrségnek.
ui: én nem így akarok ám híres lenni, olvassák el inkább a linkek alatt (meg itt ,meg itt meg itt), milyen ügyeket képviseltem.
