Az élhető városi lét egyik feltétele, hogy visszaszorítsuk a gépjárműforgalmat, és visszaadjuk az utcákat a lakóknak. A mindannyiunk életét megkeserítő és három évvel megrövidítő szmog csökkentéséhez azonban valódi elköteleződésre van szükség, nem látszatintézkedésekre, mint az utóbbi néhány évtizedben:
Kevesebb autó – jobb tömegközlekedés, kerékpározás, új közösségi közlekedési rendszerek. A városi lakosok által használt autók számának csökkentése elérhető a tömegközlekedés javításával, kerékpáros fejlesztésekkel, vagy olyan rendszerek támogatásával, mint a telekocsi, vagy a közösségi autókölcsönzők. A nem szén alapú energiával üzemelő autók terjedése is segíthet a levegő minőségének javulásában, bár ez az energiafelhasználást nem csökkenti.
Forgalomszabályozás. Elsősorban az átmenő forgalmat kell csökkenteni! Támogatjuk azokat a már megindult kezdeményezéseket, ahol forgalomszabályozással az átmenő forgalom a kis utcákról eltűnik, mivel csak annak éri meg behajtani ezekbe az utcákba, aki házhoz megy, más főutak nem érhetőek el, megszűnnek az „egérutak”.
Egységes parkolási rendszer. Egységesítjük a parkolási rendszert, ne legyen kerületenként különböző szolgáltató.
Főutak élhetőbbé tétele. Különösen fontosnak tartjuk a nagy főutak humanizálását is. Amíg az Üllői út, a Kossuth Lajos utca és a Rákóczi út hat sávos autópályaként üzemel, az ott lévő ingatlanok értéke alacsony marad, ezek mellett az utak mellett sem lakni, sem vásárolni, szabadidőt eltölteni nincs kedve senkinek.
Útdíj a teherszállításra. A teherszállításra minden útra kiterjedő útdíjat vezetnénk be, ugyanakkor koncentrált rakodóhelyeket alakítunk ki, így a város területén megtett út lerövidül.
Kevesebb autó az elővárosokból – Bevezetjük a dugódíjat, hogy az agglomerációból jövők ne terheljék annyira Budapest úthálózatát. Az így beszedett pénzből kiterjesztjük a közlekedési szövetséget az agglomerációra, ezzel megteremtjük annak a lehetőségét, hogy olcsón és gyorsan bejárjanak úgy, hogy az autóikat a városhatáron kívül hagyják. Így megszűnne az a jelenség, hogy a metró állomásainak környékén (pl a József Attila lakótelepen) az ingázók foglalják el a parkolóhelyeket a helyiek elől.
Repülőtéri Metróval a reptérre is! Fejlesztjük a tömegközlekedést az agglomeráció felé. A hármas metró meghosszabbításával lehetne a legolcsóbban bekapcsolni a közösségi közlekedésbe a repülőteret. A végállomás nem Kőbánya-Kispest lenne, hanem a vasúti síneken tovább vezetnék Pestszentlőrincen, Vecsésen át a repülőtér 1-es és 2-es termináljához, így a városrészt bekapcsolhatnák a kötött pályás közösségi közlekedés vérkeringésébe. A Reptéri Metró így a repülőtér mellett néhány agglomerációs települést is összekötne a főváros központjával. Ez a tény, valamint néhány megfelelő helyen elhelyezett őrzött P+R parkoló elősegítené a személygépkocsik használatának csökkentését. Távlatilag a várost már most behálózó vasúti hálózat alkalmassá tehető arra, hogy a városi vasúthálózat (mint Németországban az S-Bahn rendszer) jöjjön létre.
Munka és szolgáltatások helyben. A városi forgalmat hosszú távon csökkenti egy olyan gazdasági berendezkedés kialakítása, amely a lokalitásra épít. Ha a munka és a szolgáltatások nagy része helyben elérhetőek, csökken a közlekedés a hétköznapokban.
