A Magyar Kultúra Napja alkalmából emlékezzünk egy fiatalon kimúlt józsefvárosi Bárka színházra két éves haláltusájának felidézésével.
Mit is csinált a Bárka Színház? A Bárkára alapítása, 1996 óta jellemző volt a másképp gondolkodás. Sok színházon kívüli funkciót is tűzött zászlajára például az ifjúság nevelését.
Olyan előadások születtek a Bárkában mint például a Pál utcai fiúk, Ottlik Géza: Iskola a határon, Harmadik hullám, Cseh Tamás estek. Az előadások közül mindenképpen ki kell emelni az East Balkán című drámát, Tasnádi Istvánt a West Balkán diszkóban történt tragédia inspirálta. A tinédzserek problémáit elemelte ebbe a darabba: drog, szexualitás problémája, prostitúció, iskolai stressz.
2012-ben volt szó először arról, hogy az önkormányzat átadja a színházat az államnak, amely kijelöli a későbbi fenntartót. Akkor úgy tűnt, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, vagy annak fenntartója, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium lesz. A Józsefvárosi Önkormányzat 2013. december 18-i határozatával döntött is a Bárka állami tulajdonba adásáról, azonban a 2014-es évben sem a finanszírozás, sem az átadás-átvétel nem jött össze.
2014. februárjában már nyílt levélben írta a színház társulata, hogy "Kérjük, legyen vége az illetékesek közti ide-odamutogatásnak, mert hamarosan el fog tűnni egy színház!"
2014. május 28-án tárgyalta az önkormányzat bizottsága a színházat működtető cég 2013-as mérlegbeszámolóját, és ekkor hívta fel a könyvvizsgálói jelentés a saját tőke rendezés szükségességére. Az önkormányzatnak erre 30 napja lett volna (Ptk 3:202.§ (1)), de csak a következő év februárjában történt intézkedés.
A választások után megszűnt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium úgy, hogy a Bárka költségvetésének egy része ott ragadt, és nem tisztázódott az sem, melyik szerv fogja átvenni a helyét a Bárka állami átvételének ügyében.
Nyáron sajtóhírek szerint képbe került a Miniszterelnökség, de az önkormányzat elé végül sosem került ilyen opció. Viszont kiderült, hogy nem volt működő közszolgáltatási szerződés a színház és az önkormányzat között, és az önkormányzat nem írta ki a vezető ősszel lejáró mandátuma előtt 6 hónappal a vezetői pályázatot, valamint az önkormányzat a 2014-es üzleti tervet nem fogadta el. Bár fenntartó váltás nem történt, az önkormányzat sem teljesítette a fenntartóként elvárhatót.
Ősszel aztán kiderült, hogy a pályáztatás hiányosságai miatt 2015. januárjával a Bárka elveszíti kiemelt színházi minősítését. (Az alpolgármester véleménye szerint nem kizárólag emiatt, de Rétvári államtitkár Ikotity István LMP-s képviselőnek adott válaszában egyedül ezt az okot nevezte meg.) Pénzügyi okok miatt az évad már egyáltalán nem indult el. Néhány előadást sikerült más színházakba "átmenteni".
December 31-ével Seress Zoltán igazgató is feladta a küzdelmet, már nem vállalta a már amúgy is adósságokban úszó színházzal a 2015-ös évet kiemelt minősítés, azaz költségvetési támogatás nélkül. A polgármester február 9-től egy gazdasági szakembert, Bozsik Istvánt nevezett ki a cég vezetőjévé. Pár nappal később, február 19-én döntött az önkormányzat a május óta sürgető tőkerendezésről. A 2014-es költségvetés minisztériumnál beragadt része szolgált fedezetül az adósságrendezéshez, az ehhez szükséges kormánydöntés március 12-én született meg. Ez a sor ekkor a Belügyminisztérium kezelésében volt, amely -kis magyar abszurd- már a harmadik érintett minisztérium. Az önkormányzat későbbi közlése szerint az adósság rendezését az állam két feltétellel segítette: egyrészt, hogy a tartozást teljes egészében kifizetik, másrészt, hogy a Bárka Nonprofit Kft-t megszüntetik (ez egyébként sem a kormányhatározatból, sem a támogatási szerződésből nem látszik).
Ebben a tavaszi időszakban kerestem fel a Bárka színházat. Ekkor már szó sem volt arról, hogy a színházi funkció visszaállhat, legfeljebb arról, hogy díszleteket, színházi felszereléseket megmentsünk valahogy. Ott álltam a vívóterem közepén, körülöttem kellékek halmokban, és egész biztos volt, hogy vége.
Mindezekre a pontot az 1512/2015. (VII. 23.) kormányhatározat tette fel, mely a Bárka épületét a Nemzeti Közszolgálati egyetem kezelésébe rendelte juttatni.
A valódi vagy képzelt állami feltételek értelmében a képviselőtestület október 1-jén úgy döntött: december 31-i határidővel a Bárka Józsefvárosi Színházi és Kulturális Nonprofit Kft-t beolvasztja a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt-be.
Ha valaki azt gondolja, hogy ez az eseménysor véletlenek összjátéka, akkor azzal nem tudok egyetérteni. Szerintem eljátszották, mint egy színházban. Szereposztással, dramaturgiával. Nem merték bevállalni az egyenes módszert, a megszüntetést, a kivéreztetést választották. A hosszú, idegőrlő folyamat során magára hagyták a vezetőt, a finanszírozást csak ígérték, nem biztosították. A felelősséget minden résztvevő hárította, az önkormányzat pedig nem teljesítette a színházzal szemben, ami a fenntartó részéről elvárható lett volna.
Úgy látszik, a színház politika. A politika meg színház. A Magyar Kultúra Napján utoljára még emlékezzünk a csaknem 20 évet megélt Bárkára, amely a politika áldozatává vált.
