Jakabfy Tamás

Ezen a nyáron több helyen pótlóbuszokal utazhatunk különböző felújítások miatt. A BKK a pótlásokat teljes szigetüzemként oldotta meg. Lássuk, szerintem hogy tette volna ugyanezt a régi, utasbarát szemléletű BKK a 3-as metró északi szakasza és a Nagykörút vonatkozásában!

Jelenlegi állapot

A 3-as metró északi pótlása eleve több sebből vérzik.

1. Bár a metróvonalon az adott forgalmi viszonyok között szükségszerű egyenkapacitást közlekedtetni a Lehel tér és Újpest között, a buszos pótlásnál ennek nem feltétlenül kellett volna így lennie, lévén, minél kijjebb megyünk, annál kisebb kapacitás is elég lett volna. Bár a társadalmi egyeztetés jótékony hatására végül a BKK a 34-es és 106-os buszokat beengedte az Árpád hídtól a Lehel térig, ezt még több járattal megtehették volna.

2. Sok utas a metróról a 4-6 villamosra száll át a Nyugatinál, most kénytelenek a Lehel tértől egy megállót a metróval utazni, így a plusz átszálláson legalább 5 percet veszítenek ahhoz képest, ha a buszok a Nyugatiba érkeznének. A BKK ebben a kérdésben sajnos hajthatatlan volt, pedig több száz, vagy több, mint ezer ilyen lakossági kérés is érkezett a metrópótlás társadalmi egyeztetésén.

Csúcsórában (ez általában reggel 7 és 8 között van) 32 indulás M3 jelzéssel Újpest - Árpád Üzletház felé, és 32 indulás M3A jelzéssel Újpest - Központ felé.

 Életképek metrópótlásról

A nagykörúti pótlásnál "csak" az átszállásra kényszerítés a probléma, a pótlási feladatot a BKK alapvetően jól megoldotta.

Csúcsórában 41 indulás az Oktogon és Pál utca / Corvin negyed között.

Javasolt állapot

Ráhordó járatok átszervezése

A cikk alján levő táblázat tartalmazza, mely metróra ráhordó járatok közlekedtethetők meghosszabbítva a metrópótló vonalán. Ezek xy-M3 jelzéssel tovább közlekedhetnének (legalább) a Lehel térig. A járművek befelé a jelenlegi végállomáson kapnak 2-3 perc technikai időt, hogy pontosan tudjanak besimulni a menetrendbe. Újpesten és a Lehel téren megoldható, hogy a metrópótlók hangolva induljanak, akár dinamikusan alkalmazkodva ezen járatok forgalomba állásához. 

Szóló járművek forgalomba állításának két korlátja is lehetséges: az egyik, hogy a csomópontokban ugyanúgy foglalják a szűkös kapacitást, mint a csuklósok, miközben kevesebb utast szállítanak. A másik, hogy egyszerűen nincs ennyi tartalék szóló busz. Ezért első körben csak a csuklósok meghosszabbításával számolunk.

Mindenképpen indokolt a 196A és a 122-es (csuklós) buszok közlekedtetése a Lehel térig. Ezen túl két opcióval számolunk:
A. szóló buszok nem közlekednek tovább, hanem sűrűbben járnak a metrópótlók, illetve
B. ritkább metrópótló közlekedés mellett a Lehel térig közlekednek a 120, 121, 220, 147 és 170/270 járatok.

Az M3 pótlóbuszok és a villamospótlás átszervezése

1. Mivel a legtöbb utas Újpest térségéből úgyis a belvárosba tart, ezért bevezetjük a gyorsjárati metrópótlót. A járat Újpest Központ és Újpest Városkapu után csak az Árpád híd, Lehel tér, Nyugati pu megállóhelyeken áll meg, és tovább közlekedik a 4-6 villamospótló vonalán (M3G-4-6), csúcsidőben 3 percenként, óránként 20 csuklós egységgel. Menetrend szerint a Lehel térig 3-5 perccel gyorsabb, mint a jelenlegi pótlóbuszoké.

2. A mindenhol megálló alapjárat szintén 3 percenként közlekedik csúcsidőben, Újpestről a Nyugati pu-on keresztül a 4-6 pótló vonalra fordul (M3-4-6).

Ez a kapacitás nagyjából ki is adja a nagykörúti villamospótlás igényét, és sok utasnak két-három átszállást is megtakarít (Lehel, Nyugati, Oktogon). Üzemvitelileg is előnyös, ugyanis a Szondi utcánál levő fordítás felszámolható. A Corvin negyednél a kétfajta pótló egymásba is fordulhat, útvonala megegyezik, csak megállókiosztása nem. Így előzés nélkül kijavítható, ha a rendszer valamelyik irányban szétzilálódik.

A buszraktár az Oktogonnál teljesen fölösleges, meg kell szüntetni!

3. Amennyiben a szóló buszokat nem hosszabbítjuk meg (A opció), megmarad egy sűrítőjárat Újpest és a Lehel tér között, szintén 6 percenként, hogy ott és akkor se csökkenjen a kapacitás. A sűrítőjárat a megállók forgalmától függően lehet gyors vagy lassú is, mindkét esetben közvetlenül az ugyanilyen típusú alapjárat előtt célszerű közlekedtetni.

A javasolt állapot összesítése

Összes csúcsórai kapacitás kínálat:

Amennyiben a szóló buszokat kizárjuk (A opció), célszerű még egy kicsit megemelni a kapacitást. A betétjáratot lehet sűríteni 6 percről 4-5 percre (+2-5 indulás, +1-3 járműigény), de ez a lámpaciklusok és az alapjárati követés miatt kevésbé célszerű. Másik lehetőség a meghosszabbított ráhordó járatok (196-M3, 122-M3) kisebb sűrítése.

Csúcsidőn kívül először a 122-M3 indulásai csökkennek, majd a 196-M3, azután a sűrítő M3, és csak legvégül a két alapjárat, így a Nagykörúton hosszú ideig biztosítható a 40 járat óránként.

Járműigény

A Futár adatai alapján a BKK egy déli órában az M3+M3A forgalmát 39 busszal, a 4-6 pótlást pedig 20 járművel biztosította (indulások száma: 40+31) ezek közül végállomásonként nagyjából 5-5 jármű (összesen 20) éppen megfordult vagy várkozott. Ez nagyjából azt jelenti, hogy csúcsidőben 70-80 buszra van szükség (FRISSÍTÉS: 18-án 16:10-kor 48+39=87 jármű volt kint, csúcshoz közeli indulásszámú órában). Ehhez képest az A opció járműigénye 15 tartalék esetén is megáll 70-nél. Ez azt jelenti, hogy az Oktogon-Lehel tér szakasz többlet teljesítményét fedezi az a kb 5 jármű, ami az Oktogonon nem várakozik.

Infrastrukturális feltételek

Az egyetlen kiépítendő a buszsáv a Lehel-tér - Nyugati - Szondi u között (is), összesen kb 800m hosszban, benne a Váci útról balra kanyarodás biztosítása a Teréz körútra a buszok előnyben részesítésével.

További lehetőségek

A rendszerbe komolyabb költség nélkül beemelhető lenne a 91-es buszcsalád, amely a Nyugatiban történő végállomásozás helyett Újpest vagy a Corvin negyed felé közlekedhetne tovább, esetleg összekötve más járatokkal.

A déli oldalon a Boráros téren végállomásozó járatok járhatnának be a Nagykörútra. Szépen adná magát a Boráros téren végállomásozó buszok meghosszabbítása, de ennek további infrastrukturális feltételei lettek volna (további 800m buszsáv), ugyanis a nagykörúti szűkület miatt a Boráros tér és a Pál utca között jelenleg nagyok a dugók.

Összegzés

A pótlóbuszozás sokkal utaasbarátabb módon is megoldható lett volna, ha a BKK hajlandó hozzányúlni a metrópótlókhoz is arra az időszakra, amíg a Nagykörút is felújítás alatt áll. De sajnos az utasbarát szemlélet is újra hiányzik, ez leginkább a Nyugatiba közlekedés blokkolásán és a lehetséges átszállásmentes ("átmérős") vonalak kialakításának blokkolásán látszik.

Ahogy mostanában megszokhattuk, sokkal utasbarátabb rendszer is kijött volna ugyanennyi költségből.

Melléklet

Habony Árpád Lokál című újsága egyedül csak beleöntött állami pénzek miatt életképes. Sok tízezer emberhez juttatják el a Fidesz-propagandát, a mi pénzünkből.

Józsefvárosnak hiába van saját újságja heti 20 oldalon, (na az is olyan „pártatlan”, hogy Tarlós is díjazza), fontosnak tartott 2015-ben elverni további évi 24 milliót, hogy heti egy oldalt kapjon Habony lapjában. Hiába a Lokál profilja, hogy helyi ügyekről ír, mi ezt megtesszük helyette, az újság csak behúzza a kész oldalt, és még fizetünk is érte. Nézzük, melyik mennyire éri meg!

Források: JKN zrt üzleti terve, Lokál szerződés

A Lokál megjelent oldalanként nagyjából

kilencszeresébe kerül, mint a saját újság.

A fenti közpénz pazarlást tetézi, hogy a mai napig nem nyert Habony cége mástól közbeszerzést, csak a Kocsis Máté vezette Józsefvárostól. Meg hogy Habony igazából egy jogerősen elítélt köztörvényes bűnöző.

2015. tavaszán Habony-számlálót indítottam, ami a fölöslegesen elköltött közpénz összegével szembesíti a képviselőket, és az ülésekre járókat. 9 millióról indult, most 67 millión áll már.

Szavazzunk vasárnap Győri Péterre,

állítsuk meg a pazarlást,

és zárjuk el a pénzcsapokat!

A legtöbb önkormányzatunk már rég pénzzé tette a kommunizmusból örökölt lakásállományát, jó esetben fejlesztésre költve, rossz esetben felélve/ellopva az érte kapott pénzt. Józsefváros viszont a kerület nagyságához viszonyítva még jelentős bérlakásállománnyal rendelkezik. Mondjuk már nem túl sokáig, hiszen dübörög a lakásprivatizáció.

Az LMP programja tartalmazza, hogy a rendszerváltás óta leépített állami bérlakásszektort újra növekvő pályára kell állítani. Ha ugyanis az államnak nincsenek lakásai, akkor elég nehéz a fiatalok lakáshoz jutását segíteni. Még a gazdag nyugaton is jelentős az állami/önkormányzati bérlakások súlya, nem is kell messzebbre menni, mint Bécs, ahol folyamatosak az önkormányzati lakásépítések.

Józsefvárosban a múlt évig sok házat (sajnos, általában a legrosszabb állapotúakat) 100%-osan önkormányzati tulajdonban tartottak, bérlakásként. Ennek egy rendeletmódosítással vetettek véget,

Elég, ha a bérlő jelentkezik, hogy megvenné, erre még szórólapot is gyártott a vagyonkezelő:

Már a rendelet megalkotásakor jeleztem, hogy itt bizony problémák várhatók. Lettek is. Az a látszat ellenére még rendben van, hogy a komfortos lakást a becsült érték 55%-áért lehet megvenni, egy összegű fizetés esetén további 10% kedvezménnyel. A bírósági gyakorlat ugyanis nagyjából 50%-ban szokta meghatározni az értékvesztést, ha a lakás határozatlan időre bérbe van adva. A probléma részletfizetés esetén van: egészen friss eset, hogy

(igaz, ez esetben 100% volt a vételár, de 55% esetén is 33 év lett volna), amely teljesen életidegen, és bizonyosan nem érdeke az önkormányzatnak.

A másik problémás történet a MÁV telep lakásainak eladása. 2013-ban élénk tiltakozásom mellett fogadta el az Önkormányzat azt a konstrukciót, hogy a szabványos közműveket kiépíti, majd a telep lakásait ennek a beruházásnak az áráért adja el. Azaz nem kér semmi többet az ingatlanért, mint amit amúgy ráköltött. Mi ez, ha nem vagyonfelélés?

Persze ebben az esetben a helyzetet az is bonyolítja, hogy a lakók engedéllyel saját pénzből bővítették a bérlakásaikat, de hát nyilván nem a világ legbonyolultabb dolga volna, hogy ezekért a helyiségekért külön nem kérünk pénzt, azt a bérlők tulajdonának ismerjük el, a többit viszont a rendelet szerint ugyanúgy kezeljük, mint más lakásokat más városnegyedekben.
Ennek az elhibázott határozatnak a következtében jó sok lakást adtunk el a 10-20% közötti sávban, és az utolsó bizottsági ülésen abszolút rekordot döntöttünk,

Amennyiben július 8-án, vasárnap Győri Pétert választjuk polgármesternek, mindketten a fenti vadhajtások lenyesegetésén fogunk dolgozni.

Dúró Dóra parlamenti képviselő, így az adott keretből irodát bérelhet. Józsefváros Önkormányzata szíves örömest adta neki bérbe a József körúti 155 m2-es irodáját. Sokkal szívélyesebben, mint bármely más bérlőnek, ugyanis egy sor feltételt teljesített, amire sem azelőtt, sem azóta nem volt példa: nem fizettek óvadékot, nem foglalták a szerződést közjegyzői iratba, a biztosítást nem a bérlő, hanem az önkormányzat fizeti, és nemfizetés esetén nem lehet a követelést behajtó cégnek eladni. Józsefváros ezekhez külön jogszabályt is módosított. A leginkább felháborító a sztoriban, hogy a tárgyalási folyamat két évig tartott, addig a helyiséget üresen tartották, ennyi bérleti díj kiesett. És mivel ezalatt az idő alatt az ingatlanárak jelentősen növekedtek, a rendelet szerint számított bérleti díjból jó 40%-os kedvezményt kapott a Jobbik, pedig erre semmi szükség nem volt, sőt!

Összegezve: erre is mi fizetünk rá. Ma kb háromszoros áron vehető ki nagyjából ekkora méretű József körúti üzlethelyiség.

Az LMP a mai napig nem engedheti meg magának, hogy irodája legyen a választókerületben.

Hivatkozások elkerülendő, hogy azt mondják, mindez kamu:
Bizottsági előterjesztés
Bizottsági jegyzőkönyv (az adott pont a 40-44. oldalon, kivonatban itt)

Mellár Tamás az LMP számára évek óta elfogadott (és szimpatikus) közéleti szereplő volt. Elfogadta többször is az LMP meghívását, például itt:

(fotó innen)

Többször én is érdeklődéssel hallgattam. Viszont meggyőződésem szerint az utóbbi hónapokat figyelve nagyon jól dönt az LMP, amikor indulása mögé nem áll be. Sajnos Mellár Úr volt már független, aztán MoMa (=Bokros) jelölt, aztán nem, aztán meg mittudomén.

A valóság ezzel kapcsolatban az, hogy aki ilyen színpadon jelenti be, hogy független jelölt lesz, az nem független jelölt, még akkor sem, ha ennek nincs tudatában.

(fotó innen)

Valódi független indulást a 2017 tavaszi józsefvárosi időközi választásokon láthattunk. Bolba Márta előbb bejelentette, hogy indul, utána várta a pártok támogatását, akiktől azt kérte, hogy ne kampányoljanak a nevével. (Ezt a tökkelütött Liberálisokon kívül mindenki be is bírta tartani.) Persze az MSZP ráindította Dopemant (ja, bocs, ő is független jelölt, csak kampányolt neki a fél szoci frakció), hadd ne jöjjön össze az egy az egy ellen szituáció.

(Utólagos betoldás: azon is gondolkozzunk el, hogy vajon a szocik biztosan azért léptek-e vissza a saját jelölttől, amiért mondják, vagy esetleg el akartak kerülni egy készülő blamát.)

Mellár Tamással kapcsolatosan sajnos az a keserű valóság, hogy aki képes hetente ekkora flikkflakkokat bejárni a választások előtt, az képes lesz erre a választások után is. Ha nyer is, nem lehet tudni, mi várható tőle, mikor kinek a csapatába igazol.

Csalódott az LMP-ben? Az lehet. De az LMP is csalódott benne. Nem kicsit, nagyon. Nem baj, tovább keresünk olyan embereket, akik úgy hajlandóak harcolni a Fidesz ellen, hogy közben nem hosszák vissza az elkúrtuk-rendszert.

2015. őszén kezdett el a Kocsis Máté vezette józsefvárosi önkormányzat pénzeket csorgatni Habony Árpád lapjának, a Lokálnak. Az elbújtatni kívánt személyre szabott kiírást ebben a cikkben lepleztem le. Pár hónap múlva még jobban megpróbálták eltüntetni a kíváncsi szemek elől a költést, kiszervezték az önkormányzattól egy önkormányzati cégnek, de a cég által kiírt négyéves közbeszerzést is a Habony-cég nyerte.

"Habony cége a mai napig más közbeszerzést nem nyert meg, csak Józsefvárostól, Kocsis Máté kerületétől." Korrupcióinfó sajtótájékoztató, 2016. február, de a mondat azóta is igaz (felvétel innen).

A pénzköltésre semmi szükség nincs, hiszen az újságban vásárolt egyoldalas hirdetések a kerületi újságban ingyen megjelenhetnének, a tartalmat meg amúgy is ugyanaz a cég állítja össze.

Habony számlálót indítottam, amellyel folyamatosan jelzem a fölöslegesen elköltött közpénz nagyságát, amelyet a Fidesz-holdudvar állami pénz nélkül azonnali csődre ítélt újságját tartjuk életben . A számláló mostanra elérte az ötvenmilliós értéket. Ez már egy nagy méretű, minden luxussal megpakolt józsefvárosi lakás ára.

A december 19-i képviselőtestületi ülésen a Habony-számlálóval

Talán ez is kell Habonynak, hogy jusson egy kis pénz Hongkongban helikopterezni vagy Ibizán szippogni:

Ezt az embert, ezt a kormányt, és ezt a felelőtlen, pénzherdáló kerületi vezetést pedig valóban melegebb éghajlatra (vagy hűvösebb cellába) kell küldeni a következő adandó alkalommal.

Országszerte elterjedt gyakorlat, hogy a kormányzati helyzetben levő politikusok viszik el a közpénzből megvett ajándékokat az oktatási intézményekbe, majd az ott készült fotókkal, videókkal kampányolnak (maguk mellett) a szintén közpénzből megjelentetett újságokban, honlapokon. "A gyermek nem kampányeszköz" facebook oldalon sok elrettentő példa olvasható ilyen esetekről.

Egyes jogászok szerint ez már a mai jogszabályokkal is ellentétes, a gyerekek képmásával visszaélnek, mások törvénymódosítást javasolnak, de abban mindenki egyetért, hogy saját gyermekét senki sem szeretné unszimpatikus politikussal egy képen látni, még akkor is, ha szimpatikussal esetleg igen.

Tekintettel a politikai pedifíliának is nevezett jelenség elterjedt voltára, egy újságíró megkérdezte a hatóságot, hogy mi az álláspontja. Az állásfoglalás szokás szerint hosszú lett, a lényege az, hogy csak nagyon kemény feltételeknek megfelelve lehet ezt a mai jogi környezetben megtenni, melyek teljesítése gyakorlatilag lehetetlen. Mivel megint itt járt a mikulás, ajándékként ezt a hatósági állásfoglalást küldtem el a kerületi médiatartalmakat szerkesztő cégnek, hogy ezzel lehetetlenítsem el a tavalyihoz hasonló politikusmikulás cikkek és videók megjelenését (szándékosan nem linkelem, mert gusztustalan dolog más gyerekeivel kampányolni, de itt írtak róla). Ha ennek ellenére megjelenik, esetleg megnézzük majd, mit gondol róla a független magyar bíróság.

Az óvónénik valószínűleg nagyobb része ki van akadva a gyakorlaton, de tehetetlenek, lévén, hogy önkormányzati intézmény alkalmazottai.

És akkor egy választási ígéret: soha nem fogom hagyni, hogy más gyerekeivel közös fotó készüljön rólam, pláne, hgy ez bármilyen kampányban megjelenjen.

(A kép eredetije Józsefváros honlapján jelent meg, a jogszabályoknak való megfelelés igénye miatt belinkelni nem tudtam, módosítottam.)

Sokszor kapjuk az ívet mindenféle fórumon, hogy miért nem fog össze az LMP boldog-boldogtalannal, hogy elzavarjuk már a Fideszt. Ezt kíserlem meg sokadszorra, a lehető legtömörebben elmagyarázni.

Először: az LMP 2009-ban a Gyurcsány-Bajnai kormányok ellenzékeként alakult meg. És ez egy fontos dolog! Azt állítjuk ugyanis, hogy a „baloldali” kormányzás sem előre vitte az országot, mint ahogy a jobboldali sem. Bármely oldali kormány a saját érdekeit és gazdagodását a nemzeti érdek elé helyezte. Maffiát maffiával nem váltunk! Nem kérjük vissza a kakaóbiztos BKV maffiát a Habony-Vajna-Mészáros maffia helyett! (Apró megjegyzés, hogy az emlegetett maffiák legtöbbször jó szándékú helyi szervezeteket építenek ki maguk köré.)

Másodszor: a politikát nem jó, ha az utálat vezérli. Márpedig a „baloldali összefogás” pártjait két dolog tartja össze. Az egyik, hogy utálják a Fideszt/Orbánt, míg a másik, hogy utálják egymást! Tegyük fel, hogy összefogva megnyerik a választást, jön a másnap, kormányozni kell. Még meg se száradt a tinta a választási eredményeken, ők máris egymás torkának fognak ugrani, ki melyik zsíros fazekat közelítse meg. Kell ez nekünk?

Harmadszor: igenis összefogunk! Amennyiben összefutunk egy olyan párttal, amely nem járatódott le kormányzásban, megbízható és nem szélsőséges, összefogunk vele. Lehet akár mérsékelt jobb vagy mérsékelt bal oldalon is. Régebben a 4K!-val fogtunk össze Budapesten, most pedig az Új Kezdet párttal zajlanak ígéretes tárgyalások. Mi tudunk ilyet is, csak hát az a fránya hitelesség és megbízhatóság hiányzik sok-sok pártnál.

Negyedszer: akármennyit foglalkozunk az összefogósdival, annyival csökken az az idő, amennyit a választók valódi ügyeivel, az ország sorskérdéseivel tudunk foglalkozni. Úgyhogy én már megyek is a választóim közé.

(kép innen)

Most örömködnöm kellene, hogy az önkormányzatunk játszóteret épít egy olyan helyre, ahol igen kevés a zöld (meg is szavaztam anno). Végül is a nagy városrehabilitációs két évtizedben sem nagyon sikerült új zöldterületeket létrehozni. Erre hogy kezdik? Kicsapják a fákat. Új korszakot kezdtünk: eddig az állam nyúlt át az önkormányzat felett, és nemzetgazdaságilag kiemelt beruházással irtotta ki például az Orczy kert több, mint 10%-át, most már a Kocsis Máté vezette Józsefváros maga is irtja a zöldterületeket.

Ezekből a fákból nem maradt hírmondó sem:

Ahogy látszik, ez egy kb 4 emelet magas liget volt, ami a játszótér terület szélén állt, az építést nem zavarva, viszont a déli oldalon állt, tehát jelentékeny árnyékot adott volna épp a legmelegebb déli órákban épp a játszótér területére.

Ez maradt (fotók: Közöd Civil Társaság), fabetegségnek semmi jele

Egy ilyen agyonépített betonnal és aszfalttal túltöltött helyen az utolsó szál fát is végeni kéne, hogy ne legyen nyáron 40 fokos hőhullám, legyen egy kis árnyék. Komolyan, ilyen primitív, agyament vezetést még nem hordott a hátán a Föld! Miért akarják, hogy szmogban, hőségben, zsúfoltságban éljünk, és kisgyerekeinket jövő nyáron ne tudjuk beletenni a forró homokozóba vagy csúszdára?

A városi fák védelmében jogszabálymódosítást fogok kezdeményezni.

Rég írtam már, főleg rég írtam az ellenfelekről, de a mögöttünk hagyott hét hírei újra bizonyították, hogy az MSZP épp olyan, mint egy elefánt: nehezen tanul és könnyen felejt. Bár mára mindent elhomályosít Botka lemondása, ezt a cikket már előtte elkezdtem írni, de ma délelőtt kihúztam azokat a részeket, hogy mi lenne, ha Botka hátába nem vágnák bele a kést.

A héten előjött ködös-zagyva Lattmann-sztori felidézi a 2008-as miniszterelnök castingot, meg a 14-es Falus Ferencet a vödrével. Úgy tűnik, azok az esetek nem botlások voltak, a „baloldal” rendszere tényleg ennyire képes. Egy olyan politikusuk volt, akit el lehetett adni miniszterelnök-jelöltnek, mert produktum van mögötte –bár helyben neki is megvannak a nem túl finom módszerei-, nem járatta le magát kormányzással, így hitelesnek volt mondható. Csak olyasmiket lehetett felhozni ellene, mint hogy megszavazta Gyurcsányt a bizalmi szavazáson.

Üzenjük Brüsszelnek Moszkvának az MSZP-nek
(kép forrása)

Na, csakhogy megválasztásától kezdve nyírta egy frakció meg egy DK, mára kiderült, sikeresen. Botka nem hozta a számokat, valószínűleg nem a Botka név, hanem a pártlogó miatt. Akkor most képzeljük el, hogy ki jöhet helyette a párton belülről? Molnár Gyula? Szekeres Imre? Hiller István? Kovács László? Ajjaj. A helyzet az, hogy az MSZP-ben régóta nincs hiteles első- és másodvonal. Már 2009-ben sem volt, amikor az LMP a Gyurcsány-Bajnai kormányok ellenzékeként megalakult. Azóta sokat udvaroltak nekünk, de lényegében semmit sem változtak, elképzelhetetlen volt, hogy arra koncentráljanak, hogy mit kezdjünk egy Orbán utáni Magyarországgal, ahelyett, hogy hogy osszák el a mandátumokat (Botka utolsó rúgása is erről szólt amúgy). Így szóba sem jöhetett a velük való együttműködés az utóbbi 10 évben.

Az egyetlen esélyüknek ma lett vége. Ahogy szombaton az LMP kongresszusán el is mondtam, ez a párt megérett a pusztulásra. Remélhetőleg nemsokára átadja a helyét egy hiteles és progresszív baloldali pártnak, amely természetesen építhet az MSZP hiteles és használható maradványaira, de speciel Molnár Zsolt és Puch László félékre nem. Addig meg remélhetőleg a szavazók behúznak középre, ahol még két értelmezhető párt is van, amely az Orbán-rendszer kérlelhetetlen ellenfele. Az LMP-re és a Momentumra gondolok, mielőtt valaki félreérti. A szavazói átrendeződés már megindult, lásd itt.

Csapjuk hozzá ehhez, hogy ma már az MSZP szervezetileg is legfeljebb középpárt, és attól tartok, hogy most nagyot mondtam.

Ismeretlen művész 2011-ből, amikor az MSZP váltópártként hirdette magát, majd kettészakadt

Nem, nem az a lényeg, hogy Botka lemondott, az csak a tünet. Itt egy több évtizedes struktúra végelgyengüléséről van szó, amelyben az elvek nem számítanak, az alulról szolidaritást, egyenlőséget hirdető párt kormányon külföldi multikat támogatott, kinevelt egy Hagyót meg egy Zuschlagot, vállalhatatlanul bánt a határon túli testvéreinkkel, meg a 2006-os őszi tüntetőkkel. Szavazói már eddig is túl sokat bocsátottak meg nekik.