Jakabfy Tamás

Bár nem mondták ki egyértelműen, közvetlen kérdésemre sem, de kénytelenek vagyunk ezt a következtetést levonni abból, hogy nem szavazták meg a sürgősségi indítványom napirendre vételét sem, amelynek része volt az is, hogy felkérjük a polgármestert, hogy jól körülírt esetekben adjon be fellebbezést a fakivágási engedély ellen.

Az előterjesztés sorsa egyébként regényes: a Polgármesteri Hivatalnak csaknem egy hétbe telt, míg szóban megadta a választ azon egyszerűen eldönthető írásbeli kérdésemre, hogy ügyfél-e az önkormányzat az ügyben, vagy bejelentkezhet-e oda (előzmény: a kormányhivatal az önkormányzati képviselőket simán elhajtja, ha az engedélyt kérik, vagy az iratokba való betekintést). Ez nyilván egy fél óra alatt eldönthető kérdés, csak úgy tűnik, elég nagy volt a nyomás a hivatalon, hogy ne siessen a válasszal.

Azt azért felmérték, hogy az ügy fontos, így bár a határozati javaslatokkal nem voltak hajlandók foglalkozni, de szavazás nélküli vitát engedték (már amíg az egyik fideszes képviselő indítványára le nem zárták azt idő előtt). A vitában az egyetem nem ígérte meg az iratok nyilvánosságra hozatalát, de a képviselők számára a betekintést engedik. Ezzel én záros határidőn belül élni fogok, majd akkor lesz valami esély elkezdeni kompromisszumokat keresni. Persze továbbra sem az én ablakom néz a területre, így a teljesen megnyugtató megoldás az volna, ha ezt a lehetőséget a lakók felé is kinyitnák.

De addig is az Orczy park védői partnerségre léptek a Városliget védőivel. Felismerve azt, hogy a városi zöldfelületek megvédésére is érvényes, hogy egységben az erő, a társaság magára nézve elfogadta a Ligetvédők alkotmányát, és Ligetvédők - Orczy park néven folytatja a tevékenységét. A területet lakók, futók, kutyások, gyerekesek segítségével továbbra is figyelik, a fák kivágását továbbra is meg kívánják akadályozni.

Tisztelt Rektor Úr!

Feltételezem, hogy hallott róla, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem legújabb beruházása során 145 fa kivágására kért és kapott engedélyt az Orczy parkban. Feltételezem, hogy hallott arról is, hogy helyiek százai tiltakoznak ez ellen.

Önök azt állították tegnapi közleményükben, hogy "nem romboljuk, hanem éppen építjük természeti környezetünket". Az a tiszteletteljes kérésünk, hogy építsék úgy közös természeti környezetünket, hogy közben nem hajtják végre a város évtizedes távlatban legnagyobb fakivágását!

A volt buszgarázs területének ismeretében ugyanis az a határozott meggyőződésünk, hogy amennyiben az épületek elhelyezésekor a park állapotának megtartására megfelelő gondossággal ügyelnek, a kijelölt 145 fa kis töredékének kivágása is elég lett volna. Nem felejtettük el továbbá, hogy Önök a parkban már eddig is legalább 131 fát vágtak ki, vagyis az önök által oktatott egyik szakma szlengjét használva, Önöknek már priuszuk is van.

Nagyban megnehezíti továbbá a környékbeliek véleményalkotását, hogy a fakivágási engedélyt hivatalosan nem látta senki, hiszen kiemelt beruházás lévén, még én, az érintett terület önkormányzati képviselője sem tudok ügyfélként bejelentkezni az eljárásba. Így az Önök nyilatkozatain felül azt sem tudjuk, mely fák kivágását tervezik, milyen okokból, és milyen vizsgálatokat végeztek el azokon. Azt viszont biztosan állítjuk, hogy ezen a területen az épületek elhelyezése esetén sem indokolt ilyen óriási famennyiség kivágása.

Bizonyára tud róla, hogy április 16-án, szombaton délután 4 órától többen az Orczy parkban, a tó partján fogunk piknikezni. Amennyiben a beruházás társadalmi elfogadottsága fontos az Önök számára is, úgy vélem, hogy mindenkinek megfelelő kezdő lépés volna az, ha eljönne a piknikre, és magával hozná (vagy előtte nyilvánosságra hozná) a fakivágási engedély egy példányát mellékleteivel, pl fafelméréssel, helyszínrajzzal, szakértői véleményekkel. Közösen beszélhetnénk át, mely fák kivágását tartjuk mi is indokolhatónak, melyekét tudjuk elfogadni, és melyek azok, amelyek megmenekülését tartanánk kívánatosnak.

Lehet, hogy sokat kérek, de, mérlegelve a helyzetet, a leginkább megnyugtató rendezés az volna, ha rektori utasításba adná a fakivágási engedély végrehajtásának felfüggesztését. Amennyiben ezt is magával hozná a piknikre, garantálom, hogy Ön lenne a legnépszerűbb ember a kerületben.

Kérem a fentiek szíves megfontolását, maradok tisztelettel:

Jakabfy Tamás,
önkormányzati képviselő,
Budapest Főváros, VIII. kerület, Józsefváros
Lehet Más a Politika

A mai napon nyilvánosságra került, hogy a Nemzeti Közszolgálati Kisgömböc további 145 fa kivágására kapott engedélyt az Orczy parkban, a Ludovika Campuson. Igen, nem csal a szemük, száznegyvenöt darab fa, egy valóságos erdő. Mindezt az eddigi általam ismert 131 darab már kivágott fa mellé. Ez összesen 276 darab, ami csaknem hétszerese annak a mennyiségnek (40), amely a Városliget népének teljes fellázadásához kellett.

Az eddigi fairtások képei

A séma most is ugyanaz: egy kormányzat alá rendelt szervezet beruházását a kormány kiemelt beruházássá nyilvánítja, így a hatóság már nem az önkormányzat, hanem a kormányhivatal lesz, tehát a kormány magától kéri az engedélyt. Amikor megkapta, akkor öt nap kifüggesztés után fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá válik. 

Csakhogy most ezt mi nem fogjuk hagyni, Józsefváros és Ferencváros népe is fel fog lázadni ez ellen, a polgári engedetlenség eszközeivel meg fogjuk akadályozni a fák kiirtását.

Lassan már megtanulhatná a Fidesz, hogy a városi fák legnagyobb értéke pontosan ugyanaz, mint a parkolóhelyeké: hogy igen kevés van belőlük. Csakhogy a fáknak van egy olyan kellemes tulajdonságuk, hogy csökkentik a városi hőszigetet, a nyári kánikulában akár 2-3 fokot is hűsítenek, már ha nem vágják ki őket.

A társadalmi kontroll nélküli építkezéseket és favágásokat lehetővé tevő nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokról szóló MSZP-Fidesz nagykoalícióban elfogadott törvényt pedig hatályon kívül kell helyezni!

A parlamenti képviselő Sándor Mária, a fekete ruhás nővér hátralépésére reagáló nyílt levelét változtatás nélkül közöljük.

Kedves Mária!

Nem volt elég lehetőségünk beszélgetni, és nem volt elég alkalmunk találkozni, így csak bizakodni tudok abban, hogy nem veszed tolakodásnak a levelem.

Túl szentimentális dolog lenne és túl kiszámítható, ha méltatni kezdenélek, és arról írnék hosszan, hogy mit jelent a munkád sokunknak. Ezt már többen megtették. Ezért ettől megkíméllek, nem is akarok csalni a fényedből magamnak, és csak bizakodni tudok abban, hogy tisztában vagy vele néhány találkozásunk miatt, hogy mit gondolok rólad és a munkádról.

Olvastam nyilatkozataid, tudom, hogy sokat nem tartasz rólunk,
politikusokról (amit őszintén megértek), de ennek ellenére megpróbáltalak elérni - sikertelenül. Szerettem volna beszélni veled, megköszönni amit eddig tettél - valamennyiünkért. Talán láttad: hívtalak, vissza nem hívtál, tolakodó nem akartam lenni az ismétlésekkel, így nem találtam ki jobbat, mint hogy megírom ezt a levelet, teszek rá egy hirdetést, és bizakodom, hogy eljut hozzád.

A rövid lényeg annyi: április 15-én ha feketébe borul az egészségügy, akkor folytatod a harcot - ezt nyilatkoztad. Ezért nem tehetek sokat. Nem hiszem, hogy láttad, de valamelyik napi naplómban, amikor Egerben jártam földes ügyben aláírást gyűjteni, akkor megkértek rá, hogy adjam át a köszönetét az egri kórház dolgozóinak. Azóta nem találkoztunk. Egy kedves hölgy volt ott, ápolónő, és hosszan beszélt arról, hogy mennyire tisztelnek téged a kollégáival, mennyire támogatnak, de a nyílt kiállás a munkájukba kerülhetne, így csak adjam át köszönetüket, amit hálával küldenek neked azért, amit értük, a magyar egészségügyért és ezáltal egy jobb Magyarországért teszel.

Talán két hete történt - húsvét előtt, a naplómban le is írtam, de még átadni személyesen nem tudtam. De ennek emléke miatt félek: mi lesz, ha az április 15-én is lesznek, akik félnek majd. Ezért gondoltam, mi lenne, ha azoknak, akik munkahelyükön esetleg retorzió fenyegetheti, azoknak adnál egy esélyt , hogy máshol fejezzék ki tiszteletüket.

Teljesen őszintén megértelek, és egész életutam alapján együtt érzek veled. Ha tudnád, hogy már hányszor éreztem magam magányosnak, a harcot kilátástalannak, a jövőt reménytelennek. Ha tudnád, hány alkalommal éltem meg, hogy cserben hagynak azok, akikért kiállok, nem állnak mellém, és tudnád mennyi keserű percem volt, mert néha azt láttam: megtagadnak azok, akikért őszinte hittel küzdök. Nem akarok hosszan írni, de azt hiszem: sejteni vélem, mit érezhetsz.

Persze, nem is ez a lényeg, nem ezért írok.
Azért írok, hogy elmondjam: nem dolgoztam soha egészségügyben, de még megvan a jelvényem, amit „ápolt vagyok“ felirattal tőled kaptam. Van egy fekete pólóm is - szintén tőled. S ha nem is egészségügyi dolgozóként és felöltöm 15-én a varjúszínt, kimegyek a Kossuth térre, megállok ott, és jelezni fogom: szükségünk van rád. Sőt, azt fogom kérni minden ismerősömtől, hogy aki szimpatizál veled, az eddigi munkáddal - az szintén jöjjön, és délután 5 és 6 óra között legyünk ott, hogy kifejezzük, szeretnénk ha maradnál közéleti szereplő. Lehet, magam leszek, lehet, hogy sokan leszünk, de én nem tudok kórházba menni azért, hogy kifejezzem tiszteletem és azon vágyam: hogy maradj itt a nyílt színen, céltáblaként, támadottként, ellehetetlenített munkavállalóként! nem tagadom: önző módon arra szeretnélek rávenni, hogy maradj, mert sokkal-sokkal többet tehetsz minden ápolásra szoruló emberért, ha maradsz, és pártoktól függetlenül, hiteles szakemberként kiállsz azért, amiért eddig tetted.

Bizton érzem: jön a változás, és már érezni a szelét. le kell borítanunk falakat, minden területen. Segíts megértetni az emberekkel, hogy mi is zajlik körülöttük, segíts megértetni, hogy nem kellene elfogadniuk azt, amit kapnak. Segíts elmagyarázni: Magyarország lehetne egy jobb hely.

Ezt akartam írni, hogy tudd: én kimegyek, április 15-én délután 5 és 6 között ott leszek a Kossuth téren, és kérlek, számíts be engem is egy embernek, azok közé, aki tiszteli a munkád, és arra kér: folytasd!

Barátsággal üdvözöl:

Sallai R. Benedek

(kép innen)
(kép innen)

Eljött ez a nap is, a Fidesz, a nemzet favágója a Városligetnek is nekiesett, pusztít mindent, ami a városban még élhető: Kossuth tér, Ludovika tér, Köztársaság tér, Orczy park, stb. Most azonban már jobban kihúzta a gyufát, lévén a leginkább szem előtt levő városi parkot akarják megnyírni. A sémával már Józsefvárosban, a Ludovika téren és az Orczy parkban is több hullámban találkoztunk már. A recept a következő:

1. Végy egy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházást!
Az erről szóló törvényt még az MSZP-s időkben fogadta el az MSZP és Fidesz nagykoalíciója (2006. évi LIII tv.). A kormány kiemelt beruházásnak nyilváníthat bármit, ezzel "egyszerűsítheti" a hatósági eljárásokat, ami praktikusan kiiktat bármi féle kontrollt. A kormány tulajdonképpen érdemi indoklás nélkül parttalanul jelöli ki a projektjeit (ezen a linken például négyszázhetvenhat (!) kiemelt beruházást sorol fel a hatályos kormányrendelet).

2. Intézd a haverokkal!
A hatósági eljárásokat tehát főleg valamilyen állami szerv kezdeményezi, lévén tipikusan állami beruházások. Ezekhez a beruházásokhoz már az elsőfokú hatóság szerepére is a kormányhivatalt jelölik ki. Tehát végső soron a kormány kérvényéről a kormány dönt. A lakóknak, civil szervezeteknek a beavatkozóként való megjelenését nem teszik lehetővé. Budapesten a budai oldalra az I. kerületi, a pesti oldalra az V. kerületi kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelémi Osztály rendelkezik illetékességgel, ez utóbbinál az ügyeket Kosztyu Anikó osztályvezető intézi (annyira, mintha más nem is dolgozna azon az osztályon). Amikor egy Orczy parkot érintő (egyébként a városligetinél nagyobb, 76 fát érintő) ügyben bejelentkeztünk nála, két hétre adott időpontot a fogadóórájára. Mi persze bejelentkezés nélkül elmentünk egy korábbi hivatalos fogadóórájára, természetesen nem volt nála senki, és láthatóan nem örült a látogatásunknak. Elmondta, hogy ez a gyakorlat a bíróság előtt megállja a helyét, és még csak a határozatból sem ad másolatot, nemhogy az eljárás során keletkezett egyéb dokumentumokból, ahogy azt kértük.

3. Zárd ki a tényleges jogorvoslat lehetőségét!
Fellebbezésre csak rendkívül szűk körben (pl az érintett telek (rész)tulajdonosa számára) van lehetőség. De ez sem számít, hiszen a döntésről egy hirdetményt kell csak közzétenni, amely ha 5 napig kint lóg, akkor a határozat fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható. A jelen ügyben ezen a ponton változott a séma: most már csak egy napot kellett hirdetni. Ezt is kreatívan értelmezték: tegnap délután háromkor került ki a hirdetmény, és ma reggel már dübörögtek a láncfűrészek. A törvény egyébként így szól: "A döntés közlésének napja - a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a hirdetmény kifüggesztését követő 5. nap." Tehát a kormány már előre számolt a tiltakozással, és a rendeletben csökkentette a közlési időt a minimumra.

Azt hiszem, mára ennyi elég is volt, hogy mindenki menjen a Városligetbe védeni a fákat, és követelje azt, amit az LMP már vagy hat éve, hogy a kiemelt nemzetgazdasági beruházásokról szóló törvényt helyezzék hatályon kívül!

Jön a tavasz, nem kell nagy jóstehetség, hogy lássuk, hogy a kormánypárt és a közpénzből jól kitartott Habony művek újra migráncsozásba fog kezdeni a média fősodrában. Eddig még legalább is nem találtak ki mást a tragikus oktatási és egészségügyi állapotok, és a mindent elborító korrupció elfedésére.

Központi szervezéssel több száz önkormányzatba adtak be határozati javaslatot a kötelező betelepítési kvóta ellen. Most pedig épp Kocsis Máté szervez konferenciát az elfogadó önkormányzatoknak a hétvégére, ebből is látszik, hogy sokáig napirenden lesz még.

Így nézett ki a határozat:

1. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete elutasítja a kötelező betelepítési kvótát, mivel az ellentétes Magyarország, így Józsefváros érdekeivel. A kötelező betelepítési kvóta jogtalan, értelmetlen és veszélyes. Növeli a bűnözés kockázatát és a terrorveszélyt. A kvóta veszélyezteti a kultúránkat és a mindennapjaink biztonságát, kiszámíthatatlan következményekkel járna és vállalhatatlan terheket jelentene a szociális, egészségügyi és oktatási rendszerünkre nézve.
2. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete egyetértését és támogatását fejezi ki Magyarország Kormányának az illegális bevándorlással szembeni, Magyarország és a magyar emberek védelme érdekében tett intézkedéseivel kapcsolatban.
3. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete arra kéri a Kormányt, hogy minden lehetséges eszközzel akadályozza meg az illegális migránsok beáramlását és a kötelező betelepítési kvóta bevezetésétől védje meg Magyarországot és a magyar embereket!

Nem sokat törődtek azokkal a nonszenszekkel, hogy ezekre a dolgokra az önkormányzatoknak hatásköre nincs, csak javasolhatnak, és sok önkormányzatban régi jó szokásuk a felfelé javaslatokat megfogalmazó LMP-s előterjesztések lesöprése, valamint a kormányt épp a kormánydöntések betartására kérik. Arról nem is beszélve, hogy gyűlöletre politikát építeni bár kifizetődő, de nem éppen européer, a dolog körül kavart hiszti pedig majdnem lehetetlenné teszi egy értelmes középen álló álláspont elfoglalását és megvédését.

Nézzünk kicsit a szöveg mögé!

1. Mi is az a migráns? Másfél éve még alig ismerte valaki ezt a szót, azóta a Habony-művek telerakta vele az országot. Mivel itt nem a bulvármédiában vagyunk, hanem egy hivatalos testületben, utánanéztem, hol szerepel a joganyagban a migráns szó. Bár több előfordulást találtam, azok általában az unión belüli migrációra vonatkoznak, azaz hivatalosan a migráns a Londonban mosogató magyar. Van továbbá említés az óvodai neveléssel kapcsolatban, de abban a kontextusban, ahogy a Fidesz használja, nem létezik ez a fogalom. Javasoltam is, hogy módosítsuk menekültre, de ezt elutasították, mondván, hogy nem arra gondolnak. Na jó, de akkor mire? Kétszer szólítottam fel őket, hogy akkor mondják meg, mi is a migráns, hátha megértem az utóbbi egy év történetét, de ezt nem tették meg. Ugyanis nem tudják, csak használják.

2. Mitől jogszerűtlen a kvóta? A helyzet az, hogy született egy Európai Tanács határozat a kötelező kvótáról, amellyel kapcsolatban egy jogvita indult ez Európai Bíróságon, amelyet a magyar kormány indított. Az önkormányzat viszont kimondta, hogy a kvóta jogszerűtlen. Bátorkodtam javasolni, hogy nevezzük meg azt a paragrafust, amellyel ez ellentétes, ugyanis amikor én nevezek valamit jogszerűtlennek, tőlem is mindig ezt kérik. Na de ilyet prezentálni nem tudtak. Ettől persze még simán lehet, hogy jogszerűtlen, csak akkor ezt bíróság mondhatja ki, így a bírósági eljárás végéig ennek megelőlegezése nem különösebben elegáns. Van bőven jogász a Fideszben is, de ez a triviális érvelés nem hatotta meg őket, erősebb volt a napi parancs.

Aki valamelyest figyelemmel követi az álláspontomat, az nem tudja kiolvasni belőle, hogy a kötelező kvótát támogatnám, a Józsefváros honlapjának ez mégis sikerült (szó szerint azt írták, hogy a kvóta szerintem nem jogszerűtlen). Persze, a Fidesznek az az egybites érdeke, hogy engem is arra toljon rá az újságban, hogy én azt akarom, hogy lányainkat a migránsok erőszakolják, de még csak azt se bátorkodtam kijelenteni, hogy a kötelező betelepítési kvóta jogszerű. Ugyanis fogalmam sincs, egyáltalán nem vagyok jó uniós jogból. De ha jogszerű, akkor az 1300 menekült befogadását elfogadhatónak tartom, mivel ebből arányosan számítva kilenc-tíz darab jutna Józsefvárosra, és már most is van itt több ezer. Nem nagyon billenne meg az egyensúly. Ha jogszerűtlen, akkor meg nyilván ne jöjjenek!

Még ha jogszerűnek is bizonyulna a kötelező kvóta, akkor is sok gond lenne vele, elég ha csak azt vesszük, hogy az nem lenne igazságos, hogyha Németország kiválogatná a diplomásokat, a többieket meg küldené keletre. Ha ezt, és a határozati javaslatban levő egyébként megfontolandó, de itt nem részletezett kérdéseket (bűnözés, terrorveszély, biztonság, kultúra, egészségügyi és oktatási terhek) rendezni akarjuk, biztosnak látszik, hogy nem az a nemzeti érdek, hogy rúgjuk rá az ajtót az EU-ra.

Ma reggel hivatalosan is útjára indult a Habony számláló. Azokat a milliókat számlálja, amelyet a józsefvárosi adófizetők fizettek ki a miniszterelnökhöz bejáratos, de sehol sem alkalmazott, mégis luxusban élő, nyugdíjasverő, Ibizán szipogó tanácsadónak vagy nemtanácsadónak.

Mint a mellékelt fotó mutatja, elképzelhető, hogy a kiszórt milliók véletlenül egy régi barátsággal függnek össze az említett úr és Kocsis polgármesterünk között, de ne legyünk igazságtalanok, biztos csak munkakapcsolat van köztük.

Mindenesetre a kerület már a második tökéletesen fölösleges szerződését kötötte Habony cégével a Modern Media Grouppal. A Lokál című újságban kerületi tartalom tulajdonképpen az van, amit mi írunk. Tehát elvégezzük az újság munkáját, és mi fizetünk az írásért is meg a megjelenésért is. Mindezt úgy, hogy saját újságunk is van.

A Habony számláló ezután minden testületi ülésen emlékezteti majd a képviselőket és az érdeklődőket, hogy a Fidesz klientúraépítésre használja a közpénzt.

A számláló most 9 milliónál, azaz egy garzonlakás áránál tart, viszont a vége 80 (nyolcvan!) millió forint fölött lesz.

A józsefvárosi Habony szerződések elérhetők itt.

A Magyar Kultúra Napja alkalmából emlékezzünk egy fiatalon kimúlt józsefvárosi Bárka színházra két éves haláltusájának felidézésével.

Mit is csinált a Bárka Színház? A Bárkára alapítása, 1996 óta jellemző volt a másképp gondolkodás. Sok színházon kívüli funkciót is tűzött zászlajára például az ifjúság nevelését.

Olyan előadások születtek a Bárkában mint például a Pál utcai fiúk, Ottlik Géza: Iskola a határon, Harmadik hullám, Cseh Tamás estek. Az előadások közül mindenképpen ki kell emelni az East Balkán című drámát, Tasnádi Istvánt a West Balkán diszkóban történt tragédia inspirálta. A tinédzserek problémáit elemelte ebbe a darabba: drog, szexualitás problémája, prostitúció, iskolai stressz.

2012-ben volt szó először arról, hogy az önkormányzat átadja a színházat az államnak, amely kijelöli a későbbi fenntartót. Akkor úgy tűnt, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, vagy annak fenntartója, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium lesz. A Józsefvárosi Önkormányzat 2013. december 18-i határozatával döntött is a Bárka állami tulajdonba adásáról, azonban a 2014-es évben sem a finanszírozás, sem az átadás-átvétel nem jött össze.

2014. februárjában már nyílt levélben írta a színház társulata, hogy "Kérjük, legyen vége az illetékesek közti ide-odamutogatásnak, mert hamarosan el fog tűnni egy színház!"

2014. május 28-án tárgyalta az önkormányzat bizottsága a színházat működtető cég 2013-as mérlegbeszámolóját, és ekkor hívta fel a könyvvizsgálói jelentés a saját tőke rendezés szükségességére. Az önkormányzatnak erre 30 napja lett volna (Ptk 3:202.§ (1)), de csak a következő év februárjában történt intézkedés.

A választások után megszűnt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium úgy, hogy a Bárka költségvetésének egy része ott ragadt, és nem tisztázódott az sem, melyik szerv fogja átvenni a helyét a Bárka állami átvételének ügyében.

Nyáron sajtóhírek szerint képbe került a Miniszterelnökség, de az önkormányzat elé végül sosem került ilyen opció. Viszont kiderült, hogy nem volt működő közszolgáltatási szerződés a színház és az önkormányzat között, és az önkormányzat nem írta ki a vezető ősszel lejáró mandátuma előtt 6 hónappal a vezetői pályázatot, valamint az önkormányzat a 2014-es üzleti tervet nem fogadta el. Bár fenntartó váltás nem történt, az önkormányzat sem teljesítette a fenntartóként elvárhatót.

Ősszel aztán kiderült, hogy a pályáztatás hiányosságai miatt 2015. januárjával a Bárka elveszíti kiemelt színházi minősítését. (Az alpolgármester véleménye szerint nem kizárólag emiatt, de Rétvári államtitkár Ikotity István LMP-s képviselőnek adott válaszában egyedül ezt az okot nevezte meg.) Pénzügyi okok miatt az évad már egyáltalán nem indult el. Néhány előadást sikerült más színházakba "átmenteni". 

December 31-ével Seress Zoltán igazgató is feladta a küzdelmet, már nem vállalta a már amúgy is adósságokban úszó színházzal a 2015-ös évet kiemelt minősítés, azaz költségvetési támogatás nélkül. A polgármester február 9-től egy gazdasági szakembert, Bozsik Istvánt nevezett ki a cég vezetőjévé. Pár nappal később, február 19-én döntött az önkormányzat a május óta sürgető tőkerendezésről. A 2014-es költségvetés minisztériumnál beragadt része szolgált fedezetül az adósságrendezéshez, az ehhez szükséges kormánydöntés március 12-én született meg. Ez a sor ekkor a Belügyminisztérium kezelésében volt, amely -kis magyar abszurd- már a harmadik érintett minisztérium. Az önkormányzat későbbi közlése szerint az adósság rendezését az állam két feltétellel segítette: egyrészt, hogy a tartozást teljes egészében kifizetik, másrészt, hogy a Bárka Nonprofit Kft-t megszüntetik (ez egyébként sem a kormányhatározatból, sem a támogatási szerződésből nem látszik).

Ebben a tavaszi időszakban kerestem fel a Bárka színházat. Ekkor már szó sem volt arról, hogy a színházi funkció visszaállhat, legfeljebb arról, hogy díszleteket, színházi felszereléseket megmentsünk valahogy. Ott álltam a vívóterem közepén, körülöttem kellékek halmokban, és egész biztos volt, hogy vége.

Mindezekre a pontot az 1512/2015. (VII. 23.) kormányhatározat tette fel, mely a Bárka épületét a Nemzeti Közszolgálati egyetem kezelésébe rendelte juttatni.

A valódi vagy képzelt állami feltételek értelmében a képviselőtestület október 1-jén úgy döntött: december 31-i határidővel a Bárka Józsefvárosi Színházi és Kulturális Nonprofit Kft-t beolvasztja a Józsefváros Közösségeiért Nonprofit Zrt-be.

Ha valaki azt gondolja, hogy ez az eseménysor véletlenek összjátéka, akkor azzal nem tudok egyetérteni. Szerintem eljátszották, mint egy színházban. Szereposztással, dramaturgiával. Nem merték bevállalni az egyenes módszert, a megszüntetést, a kivéreztetést választották. A hosszú, idegőrlő folyamat során magára hagyták a vezetőt, a finanszírozást csak ígérték, nem biztosították. A felelősséget minden résztvevő hárította, az önkormányzat pedig nem teljesítette a színházzal szemben, ami a fenntartó részéről elvárható  lett volna.

Úgy látszik, a színház politika. A politika meg színház. A Magyar Kultúra Napján utoljára még emlékezzünk a csaknem 20 évet megélt Bárkára, amely a politika áldozatává vált.

(fotó innen)

Pár napja megy az utcákon az a fogócska, amelyben a főváros cége Kocsis Máté javaslatára bontja a Simicska oszlopokat. Nem volt ez mindig így. Történelmi visszatekintésünk következik.

Kocsis Máté Simicska-oszlopról néz le ránk (kép innen)

A Simicska-cég Mahír Cityposter kft már régóta üzemelteti a hirdetőoszlopait a kerületben, és városszerte. Tudva levő ugye, hogy régi nagy fideszes mutyiról van szó. 2013-ig az illetékes bizottság az engedélyt az ellenzék szórványos tiltakozása mellett évente hosszabbította meg.

1526/2012. (XII.17.) sz. Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság határozata

                                      (1 igen, 9 nem, 3 tartózkodás szavazattal)

 

A Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság úgy dönt, hogy nem fogadja el Jakabfy Tamás ügyrendi indítványát a MAHIR Cityposter Kft. kérelmének elnapolására.

LMP-s tiltakozás a 2012. december 17-i bizottsági ülésről

A közterületen végezhető tevékenységeket egy önkormányzati rendelet szabályozza (a 18/2013-as, jelenlegi formája itt). Ez a rendelet 2013. április 24-én lépett hatályba, ennek ellenére már a 2013-as évben négyszer módosult. Ezek közül az utolsó módosítás érdekes: a reklámrendelet megalkotásához utolsó napi kézbesítéssel csapta hozzá Kocsis Máté előterjesztő ezt a Lex Simicskának bizonyult módosítást, amelyben a hirdetőoszlopok maximális engedélyét 3 évről 10 évre emeli:

(További bizonyítékként lásd az eredeti, és a kiegészített előterjesztést.)

Ezek után a Mahír közterület használati engedélye 2012. december 31-én szép csendben lejárt, és az oszlopok január 13-ig engedély nélkül álltak a közterületen. Ezen a napon bizottsági ülés volt, ahol a bizottság elé került a Simicska cég engedélyének a 10 éves meghosszabbítása. Természetesen átment, mint ahogy az engedély nélküli használatot is legalizálta utólag a bizottság (ellenszavazatom mellett).

Így esett, hogy a MAHÍRnak még 2023. december 31-ig van engedélye Józsefvárosban. Vajon meddig lesz ez még így?

5/2014. (I.13.) sz. Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság határozata

                                      (13 igen, 2 nem, 0 tartózkodás szavazattal)

 

1. A Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság úgy dönt, hogy közterület-használati hozzájárulást ad – teljes díjfizetéssel - az alábbi ügyben:

 

Közterület-használó, kérelmező:        MAHIR Cityposter Kft.

                                                           (1095 Budapest, Soroksári út 121.)

Közterület-használat ideje:                2014. január 13. - 2023.december 31.

Közterület-használat célja:                 hirdetőoszlop meghosszabbítás

Díjfizetés ütemezése:                         negyedéves

Közterület-használat helye:               

Mátyás tér                  1 db

Népszínház u. 22.       1 db

Népszínház u. 28.       1 db

Népszínház u. 40.       1 db

Népszínház u. 59.       1 db

Nagyfuvaros u. 23.    1 db

Kálvária tér 19.          1 db

Népszínház u. 46.       1 db

Práter u. 58.                1 db

Práter u. 60.                1 db

József u. 52.               1 db

Illés u. 2.                    1 db

Illés u. 8.                    1 db

Felelős : polgármester

Határidő: 2014. január 13.

 

1. A Városgazdálkodási és Pénzügyi Bizottság úgy dönt, hogy tudomásul veszi a MAHIR Cityposter Kft. hirdetőoszlop meghosszabbítás céljából igénybe vett közterület használatát 2014. január 1-jétől 2014. január 12-ig terjedő időszakra vonatkozóan.

Felelős : polgármester

Határidő: 2014. január 13.

Az óév végén interjút adott a Bitay Márton Örs a Fidesz játszótér portáljának a PestiSrácoknak. Nevezett most épp állami földekért felelős államtitkár, de előtte sem törte össze magát, hogy megismerje a versenyszférát: munkaadója hivatalos önéletrajza szerint csak a Fidesz és az állam volt.

Fontos megjegyezni, hogy 2013-ban, amikor krisztusi korba lépett, az a megtiszteltetés érte, hogy beválasztották a trafikpályázatok bírálói közé. Nagy munkát végeztek ők tizenketten: két hét alatt elbíráltak 15.000 százoldalas pályázatot. Ez fejenként és naponta 8900 oldal, szabad hétvége és a pályázatok több személy általi átnézése nélkül. A trutyit végül Hadházy Ákos, volt önkormányzati képviselő (most LMP politikus) borította a nyilvánosság elé.

"Nem elég tisztességtelennek és hazug disznónak lenni, hanem annak is kell látszani"

egy párttársam epés kommentje

Aki mindezek után még mindig kíváncsi arra, mit is mond a mostani földrablásról ez a történelmi jellemű Fidesz-káder, itt elolvashatja. Aki meg nem, az velünk együtt küzdjön azért, hogy az ilyen alakok a meleg tárgyalóteremből mihamarabb a megérdemelt hűvösre kerüljenek.

FRISSÍTÉS: még egy üzenet

...és egy kis SRB féle trágya, ha nem tudná, hogy neki szólt:

(fotó innen)